Magyarország teljes energiafelhasználásának 37%-át tette ki 2008-ban a a lakossági energiafogyasztás. Mivel ez az ágazat komoly fogyasztónak számít, így hatalmas felelősség is hárul rá. A nagy számok alapján hatalmas energiamegtakarítás, és megújítás jöhetne létre, amennyiben erre megfelelő eszközökbe fektetnének bele az illetékesek, de jelenleg inkább pont az ellenkezője jellemző; a lakosság csak elnyeli az energiát, és sajnos sokkal többet, mint amit a felhasználási idő alatt újra lehetne termelni.

Az ENSZ 1992-ben kezdeményezte egy olyan egyezmény létrejöttét, amely tartalmazza az éghajlatváltozási keretegyezményének kiegészítő protokollját. Öt évvel később, 1997-ben megszületett a kiotói egyezmény, amelyben a résztvevő fejlett országok vállalták, hogy a 2008–2012-es időszakra átlagosan 5,2%-kal csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsátását az 1990-es bázisévhez képest (ezen belül az egyes országok esetében eltérések vannak, így az Európai Unió eredeti tizenöt tagállama 8%-os, Magyarország pedig 6%-os csökkenést vállalt 1985–1987-es időszak átlagos kibocsátásához képest). A jegyzőkönyvet Magyarországon az 2007. évi IV. törvény hirdette ki, a többi országban 2005-ben ratifikálták ezt, azaz ország jogszabályai közé iktatták. Az egyezmény szerint az Európai Uniónak, illetve a tagországoknak törekedniük kell a minél hatékonyabb energiafelhasználásra, és be kell vezetniük az egységes energiahatékonysági kalkulációkat, meg kell határozniuk a minimum követelményeket, a légkondicionáló és fűtő berendezések előírásait, valamint az energetikai tanúsítványok megszerzésének feltételeit.

A kétezres évek elején végzett statisztikai adatok alapján hazánk épületeinek háromnegyed része energetikai szempontból korszerűtlen. Egy későbbi felmérés kimutatta, hogy 2008-ban a lakossági energiafelhasználás legnagyobb részét a fűtési hőigény fedezésére (75,85%) fordítják. Ez után jön a meleg víz előállítása (10,73%), majd a főzési energiaigény (7,15%). Ez mind az jelenti, hogy leginkább hőtermelésre van szükségünk annak ellenére, hogy az évnek csupán egy részében van szükség fűtésre, mert mégis ez teszi ki a legnagyobb részarányt. Ezt az igényt hőenergia-forrásokkal, pl. távhővel, vagy napenergiával is lehetne fedezni; Budapesten 90 éves átlagot véve figyelembe nagyjából 190 napot süt egy évben a nap, tehát bőven van természetes energiaforrásunk a szükséges mennyiség előállításához.
Az igazat megvallva nem is csak azzal van a baj, hogy milyen mennyiségre van szükségünk, hanem hogy miért. Egy nem megfelelően szigetelt, és/vagy nagy területű lakást, házat sokkal nehezebb befűteni, sőt, szinte lehetetlen Az épületek fogyasztása elsősorban azok megfelelő szigetelésén, és a korszerű fűtési, illetve melegvíz-előállítási mód megválasztásán múlik. Az említett két fő felhasználási módot átalakítva jelentős lépés tehető a fenntartható fejlődés eszméjének gyakorlati megvalósítása felé. Egy kis statisztika következik.

A fűtés kérdése

A magyar lakosság a fűtés közel 60%-át földgázból fedezte 2004-ben, ebben jelentős részt (17,72%) képvisel a távfűtés is, mely főleg városi panelházakra jellemző. 2009-ben hazánkban 93 településen 220 távfűtő rendszer működött, a távfűtött lakások száma kb. 650 ezer volt.
A távfűtés akkor jelent népgazdasági szinten energia-, és CO2 megtakarítást, ha erőművi hulladékhőből történik, az olajjal és elektromos árammal történő hőenergia előállítás csupán elenyészően kis százalékot képvisel (1,40%). A hagyományos tüzelési módok, mint például a tűzifa- a szén- és a vegyes-tüzelés összesen csaknem megegyezik a távfűtés részarányával. A szilárd tüzelés általában amiatt kerül előtérbe, mert jóval olcsóbb mint a többi alternatíva. Ezzel ellentétben a kisebb kazánoknak rosszabb a hatásfoka, valamint a nagyobb CO2, károsanyag és légszennyezés miatt előnytelenebbek is -ha szépen akarunk fogalmazni.
A gázzal történő fűtés elsősorban kényelmi szempontok, és kis emissziója (levegőterhelése) miatt népszerű, hazánkban a közel 3500 településéből nagyjából 2600 kapcsolódik földgáz hálózathoz, így csaknem az ország egész területét behálózza gázvezeték rendszer. Ezzel csak egyetlen egy van baj: a földgáz nem megújuló energiaforrás, hazánkban pedig nincsenek jelentős gáztartalékok, ezért hosszú távon stratégiailag nem biztonságos kizárólag földgázra berendezkedni.

A melegvíz kérdése

A 2004-ben  mért adatok szerint a használati melegvizet 42%-ban villanybojler, 31%-ban gázbojler vagy cirkó segítségével állították elő. A távhő csak a legutolsó helyen szerepel a 17%-os arányával.
A maradék 10% megdöbbentő eredményekre mutat rá: a magyarországi háztartások több, mint 7%-ában nincs is folyó melegvíz, a további 3% pedig nem bojlerek, és nem is cirkó segítségével melegítenek vizet, hanem egyéb alternatív módszerekkel, például tűzön forralják azt.

A megoldás

A melegvíz előállításra is épített napkollektorok száma Magyarországon a 2008-as évben kb. 73000 m2 volt. A 2020 után életbe lépő előírások alapján a megújuló fotovoltatikus energiával működő melegvíz készítő rendszerek növekedése valószínű. A passzívházak, amik a szoláris építészet továbbfejlesztett mintapéldái, és az energiatakarékos épületek mind hozzájárulnak a háztartások energiafelhasználásának minimalizálásához. Szerencsére egyre többen látják be a helyzet komolyságát és súlyosságát, és kezdenek tenni az ügy érdekében, már csak azért is, mert már állami támogatás is elérhető egyes felújításokra, és hosszú távon megtérülő befektetésről van szó. Az állami támogatás 1,5 millió és maximum 50 millió között kínál vissza nem térítendő támogatást, valamint kedvezményes kamatozású kölcsönt a hazai vállalkozások és magánszemélyek részére.

Az energetikai tanúsítvány

2012. január 1-től minden eladó épületre, vagy lakásra kötelező kiállítani egy úgynevezett energetikai tanúsítványt, ami nélkül az ingatlan amúgy nem is adható el. Ennek célja nem más, mint az eladásra szánt objektum vevőinek hiteles tájékoztatása annak energetikai minőségéről, valamint a szükséges és végrehajtható felújítási javaslatokról, és korszerűsítésekről. Mivel energiafelhasználásunk több mint negyven százalékát az épületek fenntartására fordítjuk, ezért olyan elengedhetetlen az épületek energiatakarékossága. A besorolási eredmény ugyan még befolyásolja az ingatlan árát, mert az arról szóló dokumentumot csak az adás-vételi szerződés aláírásakor kell átadni a vevőnek, ez később meg fog változni, és nem is lehet anélkül hirdetést feladni, hogy az energetikai tanúsítványt ne tegyük elérhetővé a vevők számára már a megtekintés pillanatában. Természetesen egy régi építésű, szigeteletlen, nem korszerű nyílászárókkal rendelkező ingatlannál rosszabb eredményre számíthatunk, de ezzel feltehetőleg a vevő is tisztában van, az árat az ő igényei, és a szabad szemmel egyébként is látható paraméterek határozzák meg, de ki akarna egy olyan lakást megvenni, aminke fenntartására majd a gatyája is rámegy?A későbbiekben már nem lehet majd az ingatlanokat  energetikai besorolás feltüntetése nélkül hirdetni, ezért biztos, hogy számítani fog az ár-érték arány felmérésekor, hogy milyen fogyasztással bír.
További hasznos információt az energetikai tanúsítvánnyal kapcsolatban az e-tanusitas.eu-n olvashatnak. Egy tanúsítvány 10 évig érvényes, és ezen időintervallumon belül belül csak akkor veszíti el érvényességét, ha az adott ingatlant utólag korszerűsítették. A rendelet jelenleg 12 kategóriát határoz meg AA++-tól JJ-ig. A „CC” kategória jelenti a követelményeknek megfelelő szintet, 2020 után ennél rosszabb besorolású épület nem is építhető. Az „AA+; AA; BB” kategóriák a követelménynél jobb, a „DD” kategória ennél rosszabb energetikai állapotot tükröznek. Ezt az az ingatlan lehűlő felületei, a nyílászárók, azok tájolása, a padló, a födém, illetve a fűtési, és a melegvíz előállító rendszer vizsgálata, mérése határozza meg, amit hozzáértő szakemberek végeznek el. Az ecoteam csapata ezt 24 órán belül, sürgősségi felár nélkül vállalja, bátran keresse őket: e-tanusitas.eu!